A „kvantitatív forradalom” a földrajzban, a regionális tudományban és a térgazdaságtanban (és valamelyest a városkutatásban) kanonizált tankönyvi fejezet, illetve gyakori, már-már közhelyszerű, ám igencsak homályos utalások tárgya a térelméleti irányzatokat bemutató és pozicionáló hazai tanulmányokban is. A fogalom az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmában is az új térelméleti viták homlokterébe került, például a Big Data elemzési módszerekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére a hazai szakirodalomban egyetlen érdemi munka sem jelent meg róla. Jelen fejezet éppen ezért kritikus szemmel tekinti át a „kvantitatív forradalom” eredeti megjelenését, térelméleti jelentőségét, konstruált narratíváit és későbbi interpretációit. A tanulmány érvelése szerint a „forradalom” egy tudományszociológiai és narratív konstrukció, amely elsősorban az amerikai kontextusból fakadt, ahol a hidegháborús tudománypolitika és az amerikai hegemónia terjedésének termékeként született meg.
Szerző: Zoltán Ginelli
Zoltán Ginelli is a geographer and historian of science. His research is in the geographies of knowledge, the history of geography, and global and transnational history. His main focus is on the historical relations between Eastern Europe and the Global South/Third World in the 19th and 20th centuries, including topics such as development and regional planning, (post)colonialism and racism, Cold War foreign policy, and travel writing. He lectured at various universities and colleges, and worked as an assistant researcher in the 1989 After 1989 and Socialism Goes Global projects at the University of Exeter (2015–2019). His current project, Postcolonial Hungary explores Hungarian semiperipheral colonial history from a world-systemic perspective. He is curating the exhibition Transperiphery Movement: Global Eastern Europe and Global South, and finishing his book based on 7 years of research about the global history of the quantitative revolution in geography.
zginelli@gmail.com
Ousmane Sembène’s Ceddo (1977)
Just discovered Ousmane Sembène, one of the founders of (black) African cinema. One of his movies, Ceddo (1977) presents the relatively undiscovered historical topic of the Islamization of black Africa, the conflict of Islam and […]
„Posztok” között: Posztszocializmus és posztkolonializmus Kelet-Közép-Európában
Miként alkalmazható a posztkoloniális és dekoloniális kritika a posztszocialista kelet-európai régióban? Vajon hogyan változott Kelet-Európa gyarmati világhoz való viszonya, és hogyan értelmezhető a (poszt)szocialista régió a (poszt)gyarmati viszonyrendszerekben? Milyen értelemben beszélhetünk az eurocentrikus térfelfogások kelet-európai kritikájáról és a kelet-európai tudás dekolonizálásáról? A máig fennálló hidegháborús tudásrendből fakadóan a posztkoloniális kutatások az európai gyarmatokra avagy a „Harmadik világra”, a posztszocialista kutatások pedig a vasfüggöny mögötti területekre avagy az egykori „Második világra”, ezen belül is leginkább az európai keleti blokk államaira szorultak. Ezzel a regionális munkamegosztással szemben a „poszt” irányzatok közötti termékeny párbeszéd új térbeli fogalmakban és viszonyokban értelmezi újra kelet-európai pozícióinkat.
A térelméletek tudásföldrajza: A társadalomföldrajzi irányzatok elhelyezése Magyarországon
A tanulmány célja tudásföldrajzi szemléletben áttekinteni, hogy Magyarországon milyen helyi viszonyok között fogalmazódtak meg a társadalmi térrel kapcsolatos irányzatok a társadalomföldrajzban és a tértudományokban. Ennek nyomán a tanulmány először bemutatja a tudásföldrajz kutatási irányzatait és […]
A 24.hu-n jelent meg még februárban egy hír a Magyarországra érkező ghánai hallgatókról, amelyben visszaemlékeztek az 1960-as évekbeli magyar-ghánai kapcsolatokra.
“Megemlékeztek róla, hogy Magyarország 1962 óta számos mérnököt, orvost és gyógyszerészt képzett Ghánának. Szerinte az első ghánai elnök, Osagyefo Kwame Nkrumah is Magyarországon tanult, de volt a ghánai fociválogatottnak is magyar szövetségi kapitánya.”
Az 1950-es évek globális nézőpontból: Magyarország és a dekolonizáció
Az 1956-os forradalom traumatizált olvasatában a diktatúrával szembeni ellenállás és a demokratizálódás visszavetítése uralkodik. Ezzel a szűk értelmezéssel szemben érdemes 1956-ot globális történeti perspektívából megközelíteni.
A Szabad Október Fesztiválon adok elő a Gólyában október 28-án (vasárnap) a 16:00-kor kezdődő, Helyzet Műhely által összeállított blokkban.
The first All-African Peoples’ Conference on 5-13 December 1958 in Accra
You can read about the event and all later conferences on wikipedia. “The ‘All-African Peoples Conference’ (AAPC) was partly a corollary and partly a different perspective to the modern Africa states represented by the Conference […]
Zoltán Ginelli 