Decorative commercial poster by Sándor Lengyel who was a very sought-after graphic designer in the 1960s and 70s. He mostly designed commercial posters and he was famous for his cartoon-like style. Ali Baba was a brand which sold quality coffee in the socialist times.
Movie poster by László Bánki for a Soviet film about India, 1953. According to the poster a performance by the famous Polish Mazowse dance company was presented as well.
Ghána 1957-ben elsőként vált független szubszaharai afrikai országgá, méghozzá a legígéretesebbek egyikévé. Azonban Európa- és nyugatközpontú történelmi emlékezetünk elfeledtette velünk, hogy nekünk magyaroknak milyen fontos szerepünk is volt Ghána fejlődésében. Vajon hogyan érthetjük meg Magyarország globális történelmét a dekolonizáció és a gyarmati múltú Ghána felől nézve?
Nkrumah ghánai elnök 1961-es látogatása után sokféle szakértői és beruházási megbízást kért Magyarországtól. Közéjük tartozott 1962 nyarán Fekete János titkos pénzügyi tanácsadói kiküldetése, hogy a nyugati országok hiteleitől (USA, Egyesült Királyság) és a világpiaci áraktól erősen függő Ghánának valutagazdálkodási megoldásokat dolgozzon ki.
Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáraként és az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökeként vezette azt az 1964-es magyar parlamenti delegációt, amely Mali és Guinea mellett Ghánába is ellátogatott. Ez volt az első magyar parlamenti delegáció Ghánában. Erről is szót ejtek majd, amikor a pécsi Afrika-hét első napján egy órán át beszélek a magyar-ghánai kapcsolatainkról a globális történetírás megközelítésében.
Az 1950-es évek közepétől a földrajztudomány a második világháborút megnyerő természettudományok presztízsét követte, és egy matematizált, modellező, regionális tervező tudománnyá vált. Ez az ún. „kvantitatív forradalom” a győztes USA-ból indult hódító útjára, mégpedig a világháborús katonai-ipari konjunktúra okozta tudományos forradalom lendületével, amely az USA globális tudományos hegemóniájához vezetett.
A két világháború közti német telephely-elméleteket, mint Christallerét is, aztán az amerikaiak globalizálták, ezzel párhuzamosan viszont saját felfogásaikat egyetemesítették, elfedve az általuk alkalmazott tudás európai és tágabb kontextusait. Készülő könyvem a christalleri elmélet tudásföldrajzának feltárására vállalkozik, és rávilágít arra, hogy a „kvantitatív forradalom” amerikai tudáshegemóniát legitimáló, technokrata megközelítése hogyan fedte el és depolitizálta az elmélet összefonódásait a gyarmati erőszakkal és a holokauszttal.
“Hogyan fér össze a magyar történelem mindenki által jól ismert elbeszéléseivel a dél-amerikai magyar telepesek vagy a Magyarországon dolgozó kubai munkások története? Mi köze volt Indiának az 1956-os magyar forradalom eseményeihez, vagy Radnóti Miklósnak a pánafrikai irodalomhoz? Hogyan függ össze a magyar underground képzőművészet, az Artpool munkássága a latin-amerikai konceptuális művészettel az 1980-as években? Ezekkel és számos hasonló kérdéssel foglalkozik a Transzperiféria Mozgalom kiállítása, amit az OFF-Biennále keretében május 30-ig lehet megnézni a Fészek Művészklubban, illetve követni a kiállítás folyamatosan frissülő honlapján.”
Perczel Károly, az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció szellemi atyjának személyes visszaemlékezései alapján állítottam össze egy anyagot a 2016-os kutatásaimból. Hosszan ír arról, hogy hogyan dolgoztattak tervezőként különböző szakembereket a váci fegyházban – afféle saraska teamekben – az újjáépítés és a Rákosi alatti fejlesztések érdekében. Ehhez a csapathoz került Aczél György is.
Zoltán Ginelli 