Kategória: Research

Tovább

A “race” magyar fordítása: faj vagy rassz?

Az utóbbi időszakban egy Homi Bhabha szöveget fordítottam egy magyar kulturális térelméletekkel foglalkozó tanulmánykötetbe. Ez a szöveg az eredetileg 1994-ben megjelent The Location of Culture című kötetének bevezetője, amely a kötettel és a szerzővel együtt a társadalom- és bölcsésztudományok területén “klasszikusnak” számít. A fordítás során sokféle kihívással szembesültem, de ezek közül az egyik legérdekesebb és legalapvetőbb probléma a “race” fordítása volt. A szövegben előforduló angol race kifejezés magyarra fordítása magyarázatra szorul. Az angol (illetve francia) race az eltérő (társadalom)történelmi kontextusok miatt pontosan nem feleltethető meg magyar változatainak: rassz és faj.

Die_'großzügigste_Umsiedlungsaktion'_with_Poland_superimposed,_1939.jpg

Nazi propaganda poster of the Third Reich in 1939 (dark grey) after the conquest of Poland. It depicts pockets of German colonists resettling into Polish areas annexed by Nazi Germany from Soviet controlled territories during the "Heim ins Reich" action. The outline of Poland (here superimposed in red) was missing from the original poster. Source: https://en.wikipedia.org/wiki/Generalplan_Ost

"The further east the Jewish communities were located the shorter was their path to the place of annihilation. Within the Soviet Union where the Jewish communities were hardly organized effectively within a ghetto, the Jewish population was usually summoned by the SS men and executed near the town where they were concentrated. In Poland where the ghettos and Jewish self-government had existed for several years, the Germans took precautions not to annoy the Jews by the executions in the vicinity of the towns but disposed of them in secret and distant extermination camps. In this way the Germans could secure initially the cooperation of the Jewish Councils which readily supplied the requested quotas "for resettlement and work in the East" from the overpopulated, starved, and disease-ridden ghettos.

The Nazis went to greater pains to preserve the appearance of "enlistment for work" in other countries under their occupation and especially in their satellites. In some cases there were regular contracts offered to the semi-independent governments which provided for the delivery of Jews for the "work in the German East" and these even included a clause for eventual return if the governments concerned wanted them back. The "enlisted" Jews were then transported eastward, sometimes as far as Riga and Minsk, but usually to the closer extermination camps in Poland. Sometimes to show off Germany as a "cultured nation," the Nazis transported the Western Jews in luxurious pullman trains and supplied them with fancy camping equipment (like tents and field-kitchens) which, of course, were taken away at the place of destination."

Kamenetsky, Ihor (1961): Secret Nazi Plans for Eastern Europe. New York: Bookman Associates. 168–169.

Térbeli forradalmak: A „kvantitatív forradalom” kelet-európai kontextusban

A „kvantitatív forradalom” a földrajzban, a regionális tudományban és a térgazdaságtanban (és valamelyest a városkutatásban) kanonizált tankönyvi fejezet, illetve gyakori, már-már közhelyszerű, ám igencsak homályos utalások tárgya a térelméleti irányzatokat bemutató és pozicionáló hazai tanulmányokban is. A fogalom az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmában is az új térelméleti viták homlokterébe került, például a Big Data elemzési módszerekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére a hazai szakirodalomban egyetlen érdemi munka sem jelent meg róla. Jelen fejezet éppen ezért kritikus szemmel tekinti át a „kvantitatív forradalom” eredeti megjelenését, térelméleti jelentőségét, konstruált narratíváit és későbbi interpretációit. A tanulmány érvelése szerint a „forradalom” egy tudományszociológiai és narratív konstrukció, amely elsősorban az amerikai kontextusból fakadt, ahol a hidegháborús tudománypolitika és az amerikai hegemónia terjedésének termékeként született meg.

„Posztok” között: Posztszocializmus és posztkolonializmus Kelet-Közép-Európában

Miként alkalmazható a posztkoloniális és dekoloniális kritika a posztszocialista kelet-európai régióban? Vajon hogyan változott Kelet-Európa gyarmati világhoz való viszonya, és hogyan értelmezhető a (poszt)szocialista régió a (poszt)gyarmati viszonyrendszerekben? Milyen értelemben beszélhetünk az eurocentrikus térfelfogások kelet-európai kritikájáról és a kelet-európai tudás dekolonizálásáról? A máig fennálló hidegháborús tudásrendből fakadóan a posztkoloniális kutatások az európai gyarmatokra avagy a „Harmadik világra”, a posztszocialista kutatások pedig a vasfüggöny mögötti területekre avagy az egykori „Második világra”, ezen belül is leginkább az európai keleti blokk államaira szorultak. Ezzel a regionális munkamegosztással szemben a „poszt” irányzatok közötti termékeny párbeszéd új térbeli fogalmakban és viszonyokban értelmezi újra kelet-európai pozícióinkat.

A térelméletek tudásföldrajza: A társadalomföldrajzi irányzatok elhelyezése Magyarországon

A tanulmány célja tudásföldrajzi szemléletben áttekinteni, hogy Magyarországon milyen helyi viszonyok között fogalmazódtak meg a társadalmi térrel kapcsolatos irányzatok a társadalomföldrajzban és a tértudományokban. Ennek nyomán a tanulmány először bemutatja a tudásföldrajz kutatási irányzatait és […]

A 24.hu-n jelent meg még februárban egy hír a Magyarországra érkező ghánai hallgatókról, amelyben visszaemlékeztek az 1960-as évekbeli magyar-ghánai kapcsolatokra.

“Megemlékeztek róla, hogy Magyarország 1962 óta számos mérnököt, orvost és gyógyszerészt képzett Ghánának. Szerinte az első ghánai elnök, Osagyefo Kwame Nkrumah is Magyarországon tanult, de volt a ghánai fociválogatottnak is magyar szövetségi kapitánya.”