Mire gondolunk, amikor valaki azt mondja, „geográfus”? Sokak előtt hegyek és völgyek, folyók és tengerek, állatok és növények tanulmányozása, illetve egzotikus tájakat felfedező expedíciók jelennek meg. De vajon milyen értékeket és ideológiákat közvetít a földrajztudománynak ez a társadalmi képe? Míg az egykori gyarmattartó centrumországok szakirodalmában és tankönyveiben egyaránt elemzik a földrajzi ismeretterjesztés posztkoloniális kritikáját, addig a „gyarmati múlttal nem rendelkező” Magyarországon ez a kritika nem létezik. Ám a magyar földrajzban a természettudományos arculat mellett a koloniális, nacionalista és antikommunista ideológiák máig meghatározóak. Az előadás ennek történeti okait tárja fel, és a hazai földrajz különböző médiumainak – pl. a Magyar Földrajzi Múzeum, a Felfedezők Napja fesztivál, a Földgömb magazin, amatőr földrajzos blogok – „gyarmati tekintetét”, „fehér”, maszkulin és eurocentrikus szemléletét vizsgálja a posztkolonialista kritikai földrajz eszközeivel. E kritika szerint a földrajztudomány reprezentációi hatalmi eszközök, amiket bizonyos szakértők posztkoloniális érdek- és tőkeviszonyok alapján monopolizálnak, ezek ideológiáit privilegizálják: a turizmus tőkelogikáit, a kultúrák esszencializálását, a gazdasági viszonyok leplezését, az expedíciók koloniális szubjektumát, a nem fehér „másik” egzotizálását és ágenciájának elhallgatását. Mit jelenthet a „nem gyarmati múltú” Magyarországon a földrajzi oktatás és -ismeretterjesztés „dekolonizálása”?
How do Geographers Communicate? The Science Communication of Hungarian Geographers and Postcolonial Criticism
What do we mean when someone says “geographer”? For many people, mountains and valleys, rivers and seas, the study of animals and plants, or expeditions to exotic landscapes come to mind. But what values and ideologies does this social image of geography convey? While the postcolonial critique of geography in literature and textbooks focus on the former colonial metropoles, this critique does not exist in Hungary, a country regarded as having “no colonial past”. Yet, in Hungarian geography, colonial, nationalist and anti-communist ideologies are still dominant, alongside its natural scientific image. The lecture will explore the historical reasons for this and examine the “colonial gaze”, the “white”, masculine and Eurocentric approach of various media platforms of Hungarian geography, such as the Hungarian Geographical Museum, the ‘Day of Explorers’ festival, The Globe (A Földgömb) magazine, amateur geography blogs, applying the approach of postcolonial critical geography. According to this critique, the representations of geography are instruments of power monopolized by certain experts on the basis of postcolonial relations of interest and capital, privileging their ideologies: the capital logics of tourism, the essentialization of cultures, the masking of economic relations, the colonial subject of expeditions, the exoticization and the silencing of the agency of the non-white “other”. What might the “decolonization” of geographic education and knowledge in Hungary, with its presumed “non-colonial” past, mean?
Tudománykommunikáció 2.0 konferencia
2020. május 8. – Budapesti Corvinus Egyetem, C épület, X. előadó
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.
https://www.facebook.com/events/1009244616088311
Zoltán Ginelli 