Tovább

Hungarian Race for Anti-Colonial Recognition in the Third World

This paper overviews three case studies on how Hungarians opened to Afro-Asian decolonization and the emerging Non-Aligned Third World between the mid-1950s and early 1960s. The first case is ex-premier Ferenc Nagy’s anti-communist criticism of “Soviet colonialism” influencing the first Afro-Asian conference in Bandung (1955); the second is István Bibó and Árpád Göncz opting for non-alignment and seeking aid from India during the 1956 revolution; the third is József Bognár’s attempt at development planning in Ghana and the wider Third World. The paper explores how former Smallholders’ Party members pursued different political paths ultimately connected by attempts of forming anti-colonial alliances, and how Hungarian postwar political agendas globalized to translate and connect to the postcolonial world. Finally, it asks why these Hungarian interactions are missing from the global history of the Non-Aligned Movement.

Tovább

‘Hungarian Negro’: Race and Coloniality in Interwar Hungarian Literature

The paper aims to contest the ‘Cold War paradigm’ by interpreting deeper connections to the anti-Semitic interwar era within global colonialism. It explores three case studies: the Hungarian reception of René Maran’s Batouala (1921) translated by the famous writer Dezső Kosztolányi; Illés Kaczér’s Ikongo Will Not Die (1936), the first Hungarian ‘negro novel’; and Miklós Radnóti’s poetry and translations inspired by African culture.

About me

I’m an independent researcher and a critical geographer, historian of science and global historian. My research is in the geographies of knowledge, world-systems analysis, and the histories of geography, colonialism and racism, with a focus on the historical relations between Eastern Europe and the Global South or the Third World.

I am currently working on two books. One for Cambridge University Press with James Mark and Péter Apor about the global histories of Hungarian relations to colonialism and anti-colonialism in the long 20th century, entitled “Hungary Between the Colonial and Anti-Colonial Worlds”. The other is my individual book project based on my doctoral research about the global histories of the “quantitative revolution” in geography.

I founded the social media group Decolonizing Eastern Europe (Facebook, Twitter).

Hungary Between the Colonial and Anti-colonial worlds

After a year of preparation, I finally signed a contract with Cambridge University Press to co-author with James Mark and Péter Apor our book, tentatively titled “Hungary between the Colonial and Anti-Colonial Worlds”. The book seeks to situate Hungary within the global histories of colonialism, decolonisation and alternative world-making, particularly ‘between peripheries’ – in the semiperiphery of the world-system.

Tovább

Földrajz, holokauszt és gyarmatosítás

Az 1950-es évek közepétől a földrajztudomány a második világháborút megnyerő természettudományok presztízsét követte, és egy matematizált, modellező, regionális tervező tudománnyá vált. Ez az ún. „kvantitatív forradalom” a győztes USA-ból indult hódító útjára, mégpedig a világháborús katonai-ipari konjunktúra okozta tudományos forradalom lendületével, amely az USA globális tudományos hegemóniájához vezetett.

A két világháború közti német telephely-elméleteket, mint Christallerét is, aztán az amerikaiak globalizálták, ezzel párhuzamosan viszont saját felfogásaikat egyetemesítették, elfedve az általuk alkalmazott tudás európai és tágabb kontextusait. Készülő könyvem a christalleri elmélet tudásföldrajzának feltárására vállalkozik, és rávilágít arra, hogy a „kvantitatív forradalom” amerikai tudáshegemóniát legitimáló, technokrata megközelítése hogyan fedte el és depolitizálta az elmélet összefonódásait a gyarmati erőszakkal és a holokauszttal.

Tovább

Hogyan Lehetne elmesélni Magyarország történelmét nem a Nyugat felől elgondolva?

“Hogyan fér össze a magyar történelem mindenki által jól ismert elbeszéléseivel a dél-amerikai magyar telepesek vagy a Magyarországon dolgozó kubai munkások története? Mi köze volt Indiának az 1956-os magyar forradalom eseményeihez, vagy Radnóti Miklósnak a pánafrikai irodalomhoz? Hogyan függ össze a magyar underground képzőművészet, az Artpool munkássága a latin-amerikai konceptuális művészettel az 1980-as években? Ezekkel és számos hasonló kérdéssel foglalkozik a Transzperiféria Mozgalom kiállítása, amit az OFF-Biennále keretében május 30-ig lehet megnézni a Fészek Művészklubban, illetve követni a kiállítás folyamatosan frissülő honlapján.”